Markets in Financial Instruments Directive, ismertebb nevén MiFID irányelv, egy egységes szabályrendszer kialakítását hivatva 2007. november 1. óta alkalmazandó az Európai Unió (továbbiakban: EU) egész területén. Létrehozásának szükségessége onnan eredeztethető, hogy az ezredfordulót követően egyre több vállalkozás lépett elő a pénzügyi piacok aktív szereplőjévé, portfoliójuk sokkal összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat kínált, mint korábban, az ebből levont következtetések értelmében pedig világossá vált, hogy a közösségi jogi kereteknek le kell fedniük a befektető-központú tevékenységek teljes körét.
Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.) 11.§ értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
A Stockholmi Program egy stratégiai iránymutatásokat tartalmazó dokumentum, amelyet az Európai Tanács készített. Az iránymutatások a közös bel- és igazságügyi együttműködésre, mint uniós szakpolitikára vonatkoznak, és 2010-2014 között kellett azokat megvalósítani. E cikkben a program büntetőjogi vonatkozásaival foglalkozom, azon belül is megvizsgálom, miképp érintette a Stockholmi Program az uniós szintű szervezett bűnözés elleni küzdelmet.
Egy-egy ügy nyomozati részét, a tárgyalásai szakaszát, az ítélet meghozatalát gyakran nagy médiaérdeklődés kíséri. Pedig az igazságszolgáltatás korántsem ér véget az ítélet kihirdetésével. Ez a jelenség is ösztönzött engem arra, hogy ezt az esszét megírjam, szeretnék betekintő jelleggel egy általam kifejezetten aktuálisnak vélt problémát megvilágítani.
2018. január 1. napjával mind a közigazgatási hatósági eljárás szabályaiban, mind pedig a közigazgatási perrend szabályaiban lényeges változások következnek be.
Az Országgyűlés 2016. december 6. napján fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.), valamint 2017. február 21. napján a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kp.).
Napjainkban a migráció élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Amikor az ember a „migráns” szót hallja, –először az jut eszébe, aki ellenőrzés, papírok nélkül próbál meg átjutni a határokon: az, akit illegális bevándorlónak tekint a jog. Fontos azonban megjegyezni, hogy a migrációnak nem csak ez – az illegális – fajtája létezik, beszélhetünk legális migrációról is.
Az elmúlt évek eseményei egyértelműen sokkolták a társadalmat. Egy új típusa jelent meg a terrorizmusnak, melynek áldozati köre az egész világra kiterjed. A támadások kiszámíthatatlansága, a véletlenszerű áldozati csoportok sokasága képezte azt a félelemfaktort, amelynek legyőzésére az országok biztonságpolitikai szekcióinak vállalkozniuk kellett.
A 20. század végétől a terrorcselekmények megsokszorozódása figyelhető meg, amely napjainkra az egész világot fenyegető veszéllyé vált. A terrorizmus jelensége ma már a nemzetközi közösséget, mint egészet érintő komoly probléma, így a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésének visszaszorítására, megszüntetésére kötelezettséget vállalt Egyesült Nemzetek Szervezete (továbbiakban: ENSZ), fő szervei útján több módon is tesz lépéseket a terrorizmus elleni globális fellépés érdekében.